Csáp Géza hír (index.hu)



Alászálltunk a képregényes szubkultúrában és láttuk, hogy jó. A Karton galéria a határon túli képregényeket bemutató sorozatában a romániai után az ex-jugó témára melegedett rá és most férfias bátorsággal szembedicsérjük a hiánypótló vállalkozást. Mi csupán annyit tudunk az ex-Jugoszláviáról, hogy ott már akkor volt Laibach és Bada Dada, amikor még a kádári pocsolyában Bródy János a Bizottságtól határolódott serényen elfele. És suhogós szabadidőruhát viselő magyarországi turisták Újvidék főterén téliszalámit kínálgattak a könyörületes szívű helybélieknek, hogy az érte kapott pénzen megvásárolhassák és hazavihessék az irigyelt Nyugat egy darabkáját.


És ez a szabadabb szellem a világ azon aprócska szeletkéjén is tükröződött, ami a képregény. A szórakoztatóan információgazdag előadások tartalmának akár zanzásított bemutatása is beszámolónk határait feszegetné és különben is, Kertész Sándor képregényszakértő novemberre ígért következő könyvében bőven kitér a témára. Érdekességként megjegyezzük, hogy a két világháború között főként orosz emigránsok dolgoztak ebben a némileg lenézett műfajban, akkoriban ők képviselték a széles látókört és a Nyugatra való kitekintést arrafelé.


A jelenlévők félszavakból is megértették egymást, láthatólag mindenki ismer mindenkit, ha máshonnan nem, akkor a netről. Aki utánanéz, meglepve fogja tapasztalni, milyen aktív az interneten ez a közeg. Kézbe vehettük a gyűjtök félve őrzött relikviáit, amelyek közül egyik-másik meghökkentő áron cserél gazdát az internetes aukciókon. Például a Talpraesett Tomra magyarított jugó Lucky Luke füzetekért akár 50-70 rugót is megadnak.

És akkor végezetül jöjjön az örömhír: az Egmont elvetélt magyarországi kísérlete (Villám Will) után újra belevágott a Lucky Luke sorozat kiadásába egy cég, jelesül a Pesti Könyv Kft. Bár már kinőttünk belőle, de még nem felejtettük el, nem, nem, soha, hogy nekünk is volt gyermekkorunk és akkoriban mekkora lelkesedéssel lapozgattuk a kölcsönkapott példányokat. Goscinny abszurdba hajló ironikus humora és Morris rajzolói leleménye most is izgalomba hozott, a helyszínen megjelent kiadótól azonnal lenyúltunk nagyker áron magunknak és ismerőseinknek néhány példányt, majd beledugtuk az orrunkat a fényes és illatos lapok közé. Azonnal megszűnt a külvilág, Lucky Luke sittre vágta az agyalágyult Daltonokat és sajnálatos módon Tricepsz képregényes anekdotáiról is teljesen lemaradtunk. És Tricepsz karatémester egy ujjal ől. És még van neki 9 pluszba. Ezúton bocs, Tricepsz.


(P.s.: na, valami gonoszkodást muszály megeresztenünk Lucky Luke irányába, mert oda a nehezen megszerzett rossz hírünk: a Lucky Luke, ámbátor alapvetően belga vállalkozás, a francia szellem behódolása az amerikai tehenészkultúra előtt. Na, ennyit sikerült.)


 


sokkmagazin.hu

 

Villám Vill/Talpraesett Tom visszatér, ezúttal eredeti becses nevén, a Pesti Könyv kiadó gondozásában. Mit is mondhatnék? Kis szívem repes annak a lehetőségnek hatására, hogy ez az európéise képregény-kultúrgút, a földrész az Asterix melletti legklasszikusabb szériája Magyarországon végre teljes egészében kiadásra kerülhet.

A kiadvány első osztályú, kivitelezés és tartalom szempontjából egyaránt (ráadásul a papír is remek minőségű, a ragasztónak pedig jó a szaga! ) A kiadó az először 1969-ben megjelent Dalton City-vel kezdi a honi sorozatot, amely eredetileg a harminckilencedik Lucky Luke-történet - mivel Lucky Luke kalandjai nem alkotnak egybefüggő folyamot, ez egyáltalán nem probléma, sőt: a Daltonvárost már egy, a figurát és környezetét óriási profizmussal kezelő Goschinny írja (a sorozat első, az ötvenes években napvilágot látott füzetei kissé nyögvenyelősek, nehezen lehetne “beetetni” velük a nagyközönséget - ezeknek még a rajzoló, Morris az egyetlen szerzője.)

A Daltonokat, Lucky Luke ősellenségeit, a négy agyalágyult ikerbanditát egy félreértés folytán szabadon engedi a texasi fegyház és ők, az amerikai free enterprise szellemében elhatározzák, hogy újra felvirágoztatják Fentonvárost, a vadnyugat rablóinak mára elhagyatottá vált egykori szórakoztató központját. Ebből természetesen az általuk foglyul ejtett Lucky Luke is kiveszi a részét, akit mint vendég-prototípust kényszerítenek, hogy lépten-nyomon nyilvánítson véleményt ambíciózus vállalkozásuk minőségéről.

Goschinny, pont mint az Asterix-történetek esetében, itt is akkor sziporkázik igazán, ha a sztori koncepciójának megalapozása után már-már szürreális, a kifacsart szituációból adódó kedves, de nagyon okos poénok garmadáját onthatja az olvasókra. Az, hogy a gyűlölt Lucky Luke-kal a Daltonok hímes tojásként, megbecsült kundcsaftként kénytelenek bánni, számos zseniális vicc forrása. A történet nagyszerű tempóban halad előre a (Lucky Luke-rajongók számára természetesen kiszámítható) végkifejletig, Morris ötletes, vidám rajzstílusa pedig a tökéletes megelevenítője Goschinny brilliáns forgatókönyvének.

Abszolút klasszikus.


Wostry Ferenc


Elérhetőségünk:

Pesti Könyv Kft. | 1188 Budapest | Szigeti K. u.34/b. | Tel. 06 1 290 9184, 06 70 225 7323 |
E-mail: lucky.luke.hu@gmail.com